Elég komoly és sokrétű feladat egy ilyen címeres tégla elkészítése. Először is meg kell tervezni- mint ahogy minden egyebet- másodszor gipszlapot kell önteni, harmadszor a terv alapján a gipszbe vésni a negatív képet, negyedszer letesztelni-és kiszámolni az agyag zsugorodási együtthatóját, ötödször barkácsolni a számításoknak megfelelő méretű keretet, hatodszor a keret és a gipszlap gondos összeillesztése, hetedszer jöhet az agyag, nyolcadszor a keret és a gipsz lehántása az agyagról, kilencedszer szikkasztás, szárítás, tizedszer pedig egy kicsit imitt amott egy-két jólirányzott ütéssel meg lehet "öregíteni" a téglát. A tizenegyedik lépés már az égetés, aztán pedig lehet örülni az eredménynek :)
El kell áruljam, kicsit sem voltam jókedvű, amikor az első téglát sikerült égetés során szétrobbantanom, mivel a belsejéből még nem távozott el minden nedvesség....a türelmetlenség sosem vezet jóra, de minden jó, ha a vége jó :)
A bor hőmérsékletét hivatott a megfelelő fokon tartani
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése