2012. május 25., péntek
Pipacs
Olyan kecses, finom, könnyed, és mégis kacér. Kicsit bohó, ahogy hagyja magát borzolni a szél által. Kihívó, ugyanakkor szerény, vad és szelíd egyszerre. Csupa ellentmondás, csupa titok...
2012. május 23., szerda
Ismeretlen
Elég hosszú idő eltelt, mire a megrendelésnek eleget tettem. Egy újságban bukkantak rá a festményre, mint ismeretlen festő műve....semmit sem tudok róla és a megrendelő sem tudott többet, de valamilyen okból megragadta a kép. Engem nem ragadott magával, a komor hangulata inkább taszított. Végül mégis ecsetet ragadtam, gondoltam gyakorlásnak mindenképpen jó lesz és az épülésemre szolgál.
2012. május 18., péntek
Vázlat
Egy nagyméretű kutyafej szoborra kaptam megrendelést. A vázlata elkészült, szépen ki is égett. A tényleges szobor még száradófélben van-elég hosszú ideje- de a folyamatos rohanás miatt nem tudtam kellő időt szánni rá, nem vagyok elégedett az eredménnyel. A nyári szünetben nyugodtabb körülmények között meggyúrom még egyszer....már nagyon várom!
vázlat
Bögrék
Már vannak bögréink! Majdnem egyformák :). A múlt héten sültek ki, csudajó érzés kortyolni belőlük :)
első bögre"készlet"
Kávészemek
Jó néhány évvel ezelőtt kaptam egy felkérést: tervezzek és kivitelezzem egy kávézó falának dekorációját. Ez igazán testre szabott feladat volt! A kávéscsészét felfestettem a falra, a kiömlő kávét pedig valódi kávészemekből ragasztottam fel szilikonnal. Tartósnak tűnik, azóta sem potyogott le :)
három kiló kávé a falon
2012. május 17., csütörtök
Ecset
Nagy szerelmem. Ecsetre sosem sajnálok pénzt kiadni. Szinte mindegy, mit festek vele, lehet az akár kerítés vagy ablakkeret, egy a lényeg, hogy kenhessem vele a festéket, húzhassam az íveket.
Legutóbb nem kis korlátok közé szorítva festettem le a felvidéki reformátusok címerét. Érdekes! Ecsettel a kezemben a korlátok közé szorított feladat is örömteli. Behatárolt szárnyalás???
...éppen lent
Ma bele kellett nyugodnom, hogy néhány megkezdett agyagmunkám tönkremenni látszik. Előfordul, ha az ember ezerfelé szakad. Remélem a történtek tanulságát le tudom vonni.
2012. május 16., szerda
Szabadságérzés
Amikor az első elkészült bögrémből ihattam a teát, egy kellemes érzés futott át rajtam. Egyfajta függetlenségérzés. Szabad vagyok, mint a madár....
Az első bögrém
Ez pedig az első cukortartóm
(a mintáját kukoricamintának neveztük el :) )
2012. május 4., péntek
Álmok
Ritkán emlékszem az álmaimra, de időnként megesik. Ilyenkor előfordul, hogy nagyon intenzív érzés társul az álmot követő ébredéshez, nehéz szavakba önteni...valami furcsa izgatottság....
Jó néhány évvel ezelőtt- talán 7-8 éve lehetett-korongoztam álmomban. Magában az álomban nincs is semmi különös, de az érzés, ami ezzel járt, nagyon különlegessé tette. Onnantól kezdve vágyakozni kezdtem, hogy ezt a mesterséget elsajátítsam, de konkrét lépést nem tettem soha. Ha Mohamed nem megy a hegyhez, a hegy megy Mohamedhez. Múlt év szeptemberében "bekopogtatott" hozzám a lehetőség, és én éltem vele.
Jó néhány évvel ezelőtt- talán 7-8 éve lehetett-korongoztam álmomban. Magában az álomban nincs is semmi különös, de az érzés, ami ezzel járt, nagyon különlegessé tette. Onnantól kezdve vágyakozni kezdtem, hogy ezt a mesterséget elsajátítsam, de konkrét lépést nem tettem soha. Ha Mohamed nem megy a hegyhez, a hegy megy Mohamedhez. Múlt év szeptemberében "bekopogtatott" hozzám a lehetőség, és én éltem vele.
Az álmok előbb-utóbb valóra válnak...
2012. május 3., csütörtök
Apró felkérések
Fel-felbukkanó
Nehéz fogva tartani azt, ami kitörni óhajt. Minden körülmények ellenére is felbukkan imitt- amott, és az Élet is úgy rendezi, hogy utat adjon, apró lehetőségeket kínáljon fel, amik talán útjelzőként is szolgálnak. Mert amit az ember örömmel tesz, az a Világ javára válik, és az az ő küldetése...
Gyönyörű, amikor zöldell a gesztenyesor, az ágak közt pedig beszűrődik a napfény és kékes árnyékokat vet...
Gyönyörű, amikor zöldell a gesztenyesor, az ágak közt pedig beszűrődik a napfény és kékes árnyékokat vet...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)